Bemutatkozunk

A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az alapító püspök a Bél nemzetség Eger környéki uradalmi területeiből és azok jövedelmeiből adományozott a kolostornak, kiegészítve a Tiszánál három halastóval. A történeti adatok tanúsága szerint a templom építése meglehetősen elhúzódhatott.

IMG_5975Az építkezést megszakította a tatárjárás, ami magában a templomban azonban nem okozhatott nagymértékű pusztítást, ekkoriban a kutatás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy csak főfalainak nagy része állt még. Így a keleti oldalon a főszentély, talán a hármas ablakkal, az északi keresztház az oromfal magasságáig, a nyugati homlokzat a rózsaablak vállának magasságáig. A déli, kolostor felőli oldal valószínűleg szintén bizonyos magasságig felépülhetett, de lévén, hogy a déli mellékhajó teljes egészében 18. századi, és a főhajófal gótikus, erről jelenleg nem sokat lehet tudni. Az épület ekkoriban még boltozat nélkül állhatott, majd 1246-ban történik említés a templom Szent Tamás kápolnájáról.

IMG_5939Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot, ezért az apát kérésére a király a helyreállításra a Poroszlón lévő tiszai vám jövedelméből a nagyobb só szállító szekerek után négy darab kősó értékét, a kisebbek után pedig két dénárt engedélyezett az apátságnak. 1383-ból is van építési adat, mikor is az apátfalvi jobbágyoknak a templom építkezéseihez tizenhét szekérre való fát kellett beszállítaniuk.
A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett. 1503-ra a perjellel együtt három szerzetes, 1508-ban pedig öt szerzetes élt itt. A monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő.
Kisvártatva 1534-ben Perényi Péter református várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot. Majd halála után 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki javadalmat és Bélháromkutat, amely 1678-ban az egri káptalan, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdonába került. Húsz év múltával már ismét romos állapotban volt.

1737-ben kezdődött a barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor.

Az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte el 1953-54-ben, illetve 1960-61-ben.
A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel, és akkor is titkok sorozatára derült fény. Megtalálták – többek között – a közel 800 év előtti vízvezeték elemeit.

IMG_5992A belső tér úgy hat, mintha maga a kőbe foglalt ciszterci szabályzat lenne. A legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság előtérbe helyezésével.
Kimagasló értékű a későbbi barokk korból származó Szent Imre oltár, de itt található honunk legrégibb templomi orgonája is, amelyet rangos hangversenyek alkalmával is megszólaltatnak orgonaművészeink. A barokkos hullámvonalú orgonakarzat mellvédje a felújítások alkalmával nyerte mai formáját, hasonlatosan a különlegesen szép XVI. Lajos stílusában kivitelezett szószék, bibliai történetek domborműveivel.

Az apátság fenséges megjelenésével fennen hirdeti Szent Bernát hitvallását, amely ekként hangzott:

„Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!”